Mi a helyzet a növényi-alapú alternatív élelmiszerek fogyasztásával Európában?

Nem csak a közösségi média komment szekciójában, hanem az élelmiszeriparon belül is egyre „fokozódik a nemzetközi helyzet”. Ahogy egyre többen és többet beszélünk az élelmiszer-ellátásunkban szükséges változásokról, úgy mélyülnek az árkok az állati eredetű termékek gyártói és a részben ezek kiváltását szolgáló növényi-alapú élelmiszerek előállítói, és persze szakmai szervezeteik között is. Minden érvre érkezik ellenérv és biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező évtized során izgalmas és sokszor elkeseredett küzdelemnek lehetünk majd tanúi ezen a téren (is).

A növényi-alapú termékek választéka mindenesetre robbanásszerűen fejlődik, a kategória évről-évre bőven kétszámjegyű növekedést produkál a fejlett világban (bár meg kell hagyni, hogy a számok és a piaci arányok azért még így is nagyon kicsik a teljes élelmiszerfogyasztás tükrében), jelenleg egyértelműen ez az élelmiszeripari innováció egyik legfontosabb, ha nem a fő területe. Sok félreértés is él a köztudatban ezekkel az élelmiszerekkel kapcsolatban, ezekkel a későbbiekben részletesen is szeretnék foglalkozni.

Bevezetésként most nézzük meg, hogy miként változott ezeknek a termékeknek a forgalma Európában. Az USA-ban már régóta vannak statisztikák a kategória növekedéséről, Európáról azonban eddig nem voltak összesített adatok. Ezt a hiányt segít pótolni a „Smart Protein” uniós projekt keretében, a Nielsen közreműködésével készült kutatás, amely 11 európai európai ország szupermarketei adatainak alapján mérte fel a növényi-alapú termékek piaci forgalmának változását 2018 és 2020 között.

Az elemzés egyik fő megállapítása, hogy jelentős növekedés tapasztalható ezekben az országokban az egész növényi-alapú kategóriában és várható, hogy egyre több vállalat zöld jelzést ad a növényi-alapú termék-alternatívák fejlesztéséhez.

A legtöbb országban a kategória legnépszerűbb termékei a növényi-italok, ezek között pedig a zabital forgalma növekszik a legdinamikusabban.

A növényi-alapú termékek forgalmának a legnagyobb arányú növekedését Németországban és Nagy-Britanniában mérték.

A kategórián belül a vegán húspótlók Nagy-Britanniában a legnépszerűbbek, utána következik Németország. A kategória forgalmi értéke mára meghaladja az 1,4 milliárd eurót, köszönhetően az elmúlt két évben lezajlott 68 százalékos növekedésnek.

A növényi italokból Németországban és Spanyolországban adták el a legtöbbet, a növekedésben itt is a német piac járt az élen. Mindkét országban a zabból, a mandulából és a szójából készült italok a legnépszerűbbek.

A növényi sajt-helyettesítő termékek forgalma átlagosan 112 százalékkal nőtt, érdekesség (vagy logikus?), hogy ennél még nagyobb mértékű, 140 százalékos emelkedést tapasztaltak Hollandiában.
A növényi-alapú joghurt-helyettesítők is rendkívüli mértékű növekedést produkáltak, értékben a német és a francia üzletekben fogyott a legtöbb ilyen, elsősorban szója- és kókusz alapú termék.

A 11 ország között Ausztria, Lengyelország és Románia is szerepelt.  Ausztriában 57 százalékkal nőtt a kategória forgalma a vizsgált időszakban, és különösen nagy növekedést tapasztaltak a diszkont-láncoknál. A vegán húspótlók forgalmának növekedése volt a leginkább szembeötlő, 82 százalék. Lengyelországban a vizsgált időszak alatt a növényi-italok forgalma 62 százalékkal nőtt értékben. Romániában is két számjegyű volt a növekedés mind a növényi-italok, mind a műhúsok tekintetében. A vizsgált országok közül Olaszországban nőtt a legkevésbé a termékcsoport népszerűsége, érdekesség, hogy ugyanakkor a hasonló étkezési kultúrával rendelkező Spanyolországban és Franciaországban jelentős növekedés  volt tapasztalható.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a diszkont láncokban az átlagosnál is jobban nőtt a termékcsoport forgalma, ami arra enged következtetni, hogy ezekben az üzletekben további jelentős választék bővülésre számíthatunk az elkövetkező években. Az is várható, hogy az innovációs költségek „kifutása” és a gyártási mennyiségek növekedése a jelenleg még magas árak csökkenéséhez fog előbb-utóbb vezetni. Jelenleg azonban még a nyugat-európai vásárlók is rendre panaszkodnak a közvélemény-kutatásokban a termékek drágaságával kapcsolatban.

Magyarország sajnos ebben a kutatásban nem került be a vizsgált országok közé, de a későbbiekben utánajárok majd annak, hogy miként alakulnak nálunk a számok. A termékcsoport fogyasztójaként az mindenesetre egyértelműen megállapítható, hogy itthon is egyre szélesebb választék, ma már nem kell feltétlenül bioboltba menni ezekért a termékekért. És főleg kevesek számára hozzáférhetőek még sajnos ezek, a hazai pénztárcával mérve meglehetősen drága élelmiszerek. Ez azonban – a kutatásból világosan kiolvasható trendek alapján – biztosan változni fog!